Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete

 

Alapszabálya

 

(egységes szerkezetben)

 

A 2001. április 11-én tartott Közgyűlésen jóváhagyott Alapszabály módosítása egységes szerkezetben a 2014. július 15. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosításokkal.

1.§  A szervezet neve, címe és jogi helyzete

1.1 A szervezet (továbbiakban egyesület) neve: Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesülete, rövidített neve: EMTE (a továbbiakban: EMTE)

 

Az EMTE működésének jogi alapja a 2011.évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.

Az EMTE az őt alkotó tagok önálló akarata folytán létező és működő nemzeti elkötelezettségű, jogi személyként működő, közhasznú civil szervezet. Tevékenységét Magyarország egész területén, valamint a Kárpát-medence magyarok lakta vidékein gyakorolja. Az EMTE mint közhasznú civil szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, nekik anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az EMTE 2001-től közhasznú egyesületként végzi tevékenységét.

 

1.2 Az EMTE székhelye: 7030 Paks, Gagarin utca 2.

 

1.3 Az EMTE alapításának éve: 1991. Bírósági nyilvántartási szám: 60.010/1991.06.25 – beadási iktatószám:  420/1991.01.25  – KSH sorszám: 21965

 

1.4 Az EMTE címere: Egyenlő felosztású négyzetrácsos hálóra osztott pajzs alakú mezőben, tulipán alakú formában szerkesztett, Tolna vármegye címere, EMTE felirat, nemzetünk min-
denkori Nap-Hold motívuma, mintegy koronaként  kétsoros  ívben (4+3) a Hét Vármegyét

megjelenítő bástyák stilizált változatban.
1.5 Az EMTE bélyegzője: Ovális alakú, vízszintes elrendezésű, középen a hét erdélyi bástya stilizált alakja, ovális körbefutó szegély mentén belül „Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesülete” felirattal, alul a mindenkori székhely szerinti település neve és a bélyegző sorszáma.

 

 

2. § Az EMTE céljai

 

A, A kulturális örökség megóvása, mint közhasznú tevékenység.

Ezen közhasznú tevékenységet az egyesület a helyi közművelődés támogatása, a kulturális örökség helyi védelme közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. §( 4) bek. és a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről írják elő.

B, Az emberi és állampolgári jogok védelme, mint közhasznú tevékenység.

Ezen közhasznú tevékenységet az egyesület a jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai közfeladathoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését a 2011. évi CXI. tv.az alapvető jogok biztosáról 2. § a, b, c, d, pontjai írják elő.

C, A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, mint közhasznú tevékenység.

Ezen közhasznú tevékenységet az egyesület a nemzetiségi feladatokat ellátó, más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképviselet, esélyegyenlőség, kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének, működtetésének támogatása, nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése, továbbá helyi írott és elektronikus sajtó, hagyományápolás és közművelődés, társadalmi felzárkózás, szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és közfoglalkoztatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését a 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a-i, pontjai, 163. § (1) bek. írják elő.

D, A sport, mint közhasznú tevékenység.

Ezen közhasznú tevékenységet az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, sportfinanszírozás, a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása közfeladathoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését  a 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c-e, pontjai írják elő.

E, A kulturális tevékenység, mint közhasznú tevékenység.

Ezen közhasznú tevékenységet az egyesület a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények, lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének támogatása közfeladathoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését a 2008. évi XCIX. tv. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1) bek. írja elő.

 

Az EMTE tagjai segítségével, hozzá kíván járulni az anyaország és a határon túli területek esetleges természeti katasztrófáinak elhárítása érdekében tett erőfeszítéseihez önkéntes munkával és adományokkal, a nemzeti összetartozás tudatának erősítése mellett. Az EMTE céljai elérésének érdekében kapcsolatot tart fenn az országban tevékenykedő többi erdélyi szervezettel (körrel), az Erdélyi Körök Országos Szövetségével (a továbbiakban EKOSZ), más társadalmi szervezetekkel, hivatalos (önkormányzati) szervekkel, intézményekkel, jogi és természetes személyekkel melyek ezen alapszabályban rögzített célokkal egyetértenek és azok megvalósításában segíteni tudnak.

 

Az EMTE, mint közhasznú civil szervezet az alapszabályban rögzített közhasznú szolgáltatásait a magyar állampolgárok, illetve a határon túli természetes- és ott nyilvántartásba vett civil szervezetek vehetik igénybe, pályázati alapon. Az EMTE mint közhasznú egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

 

2/A. §

 

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez,

gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

2/B. § A tag jogai és kötelezettségei

(1) A tag jogosult

a, részt venni az egyesület munkájában,

b, részt venni az egyesület közgyűlésén,

c, megválasztható az egyesület tisztségeire,

d, kérdéseket intézhet az egyesület vezető szerveihez, tisztségviselőihez, akik arra kötelesek 30 napon belül írásban választ adni.

(2) A tag köteles

a, elfogadni az egyesület céljait,

b, eleget tenni tagdíjfizetésre vonatkozó kötelezettségének.

 

3. § Az EMTE szervezeti felépítése és működése

Az EMTE tagja lehet bármely magyar vagy külföldi állampolgár, aki 18. életévét betöltötte és az alapszabály rendelkezéseit elfogadja. A tagsági viszony önkéntes és a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadásával jön létre.

A tagdíj mértéke évi 1200 Ft. A tagdíj az éves közgyűlésen fizetendő, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig

A tagsági viszony megszűnik:

 

– a tag kilépésével,

-a tagsági jogviszony egyesület általi, harmincnapos felmondási határidővel történő felmondásával,

– az egyesület megszűnik,

– a tag elhalálozik.

 

Az EMTE – önállóságának megtartása mellett – tagszervezete az EKOSZ-nak annak megalakulása óta, tagságát az EKOSZ 1997. április 19-i közgyűlésén megerősítette, az EKOSZ alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tevékenységével hozzájárul az EKOSZ céljainak és feladatainak végrehajtásához. Az EMTE ezzel egyidőben más szervezet, szövetség tagja is lehet, önállóságának megtartása mellett, az elnökség kezdeményezésére és a közgyűlés jóváhagyásával.

 

Az EMTE szervei:

– a közgyűlés

– az elnökség

– a felügyelő és etikai bizottság

 

3.1. § A közgyűlés

Az EMTE legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést az elnök köteles legalább évente egyszer összehívni, erről a tagságot legkevesebb 14 nappal előbb írásban értesíteni, a napirendi pontok feltüntetésével. Rendkívül sürgős esetben a Közgyűlést 2 nappal előtte is össze lehet hívni elektronikusan, amennyiben ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.

 

A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell a közgyűlés időpontját, helyét, a napirendi javaslatot. A határozatokat azok meghozatala után ki kell hirdetni.

 

Az elnök előzetes írásbeli (e-mailes) kezdeményezésével vagy annak akadályoztatása esetén az alelnök vagy ennek is akadályoztatása esetén a tiszteletbeli elnök összehívhatja a közgyűlést. Ilyen esetekben dokumentálni kell az elküldött és beérkező elektronikus leveleket és ezeket, az összehívó, ki kell nyomtassa papírra és a nyilvántartásban kell szerepeltesse az iratokat.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg. Kivételes esetben, a napirendi pontok és azok tartalmának pontos ismerete esetén elektronikusan (e-mailben) is lehet szavazni, de ebben az esetben az elektronikus szavazással párhuzamosan telefonon is meg kell erősíteni a szavazatot. Az elnök meg kell így erősítse telefonon, hogy az elektronikus szavazat valós személyt takar.

 

A közgyűlés határozatképes, ha a tagság fele plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén, – amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója tartalmazta azt a felhívást, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, úgy – a gyűlést levezető elnök, az eredetileg közölt időpont utáni 1 (egy) órával későbbi időpontra újra összehívhatja a közgyűlést, amikor az a létszámtól függetlenül határozatképes.

A közgyűlést az elnökség négy igenlő szavazattal, az elnöktől függetlenül is összehívhatja, a fenti formai feltételek szerint. Ez esetben viszont a határozatképtelenségre vonatkozó fenti kitétel nem érvényes, az indítványozott napirendi pontokat a közgyűlés nem változtathatja meg.

 

A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosság a személyhez fűződő jogok vagy titokvédelmi szabály sérelme nélkül biztosítható.  A közgyűlésen a tagok, az ügyvezetés, továbbá az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vesznek részt. A meghívott személyek a közgyűlés munkálataiban tanácskozási joggal vehetnek részt.

A közgyűlés összehívását a tagok 1/3-a is kezdeményezheti, a napirendi pontok megjelölése mellett. Az így összehívott határozatképes közgyűlés az indítványozott napirendi pontokat nem változtathatja meg.

 

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza (mely úgy értendő, hogy a közgyűlésen megjelent tagok fele plusz 1 fő szavazata szükséges), kivéve, ha a jelen alapszabály valamely kérdés eldöntése érdekében 2/3-os minősített többséget ír elő. (Az egyszerű, ill. a 2/3-os többség a megjelentek számára vonatkozik a fentiekben, valamint a következendőkben egyaránt).

 

 

 

3.1.1 §  A közgyűlés hatásköre

 

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a, az alapszabály módosítása

b, az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

c, a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

d, az éves költségvetés elfogadása,

e, az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,

f, a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

g, az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

h, a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagja elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

i, a felügyelőbizottág tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, és

k, a végelszámoló kijelölése.

 

 

Az EMTE az éves beszámoló, illetve pénzügyi beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a rendes közgyűlés köteles megvitatni és az elfogadásáról döntést hozni. Az EMTE éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet.

 

Az éves munkatervet, ill. az erről szóló beszámolót, az éves költségvetést és a pénzügyi beszámolót illetve közhasznúsági mellékletet az elnök terjeszti a minden év január 30-ig összehívott közgyűlés elé.

A közgyűlésen készült jelenléti ívet és jegyzőkönyvet az elnök köteles 5 évig megőrizni, ezt követően, pedig az iratok megőrzésére vonatkozó szabályoknak megfelelően eljárni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen hozott határozatot, a döntés időpontját, tény- és időbeli hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számát. A jegyzőkönyvnek, ill. határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az érintettek a határozat ellen milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, valamint azt, hogy a határozatot az érintetteknek ajánlott levél megküldésével kell kézbesíteni.

A közgyűlésen készült jegyzőkönyvet, a hozott határozatokat, továbbá a felügyelő és etikai bizottság jelentését, illetve a közhasznúsági jelentést és a pénzügyi beszámolót az elnök külön irattartóban, zárt helyen, az egyesület székhelyén köteles megőrizni egy példányban. Az egyesület működésével kapcsolatos okiratokba és a közgyűlésen készült okiratokba bárki betekinthet. Elnökváltás esetén a felsorolt okiratokat, mint ahogy a többi tárgyi és szellemi javakat köteles az új elnöknek átadni.

A közgyűlés határoz arról, hogy a közgyűlésen meghozott döntésekről milyen módon lehet a médiákat tájékoztatni.

 

3.2. § Az elnökség

Az elnökség az egyesület közgyűlések közötti vezető és ügyintéző szerve. 5 (öt) tagból áll, a következők szerint: elnök, alelnök és három elnökségi tag. A tiszteletbeli elnök – ha a tisztség betöltött – nem tagja az elnökségnek. A tiszteletbeli elnököt a közgyűlés választja határozatlan időre. Tisztségét mindaddig betölti, amíg le nem mond, ill. amíg a közgyűlés őt vissza nem hívja, vagy e tisztséget meg nem szünteti. Az elnökségi ülésen részt vehet – szavazati jog nélkül – a pénztáros is.

A tiszteletbeli elnök az elnök tevékenységét segíti annak felkérésére, a pénztáros pedig a szervezet pénzügyeit vezeti az elnök, a felügyelő és etikai bizottság ellenőrzése mellett, a közgyűlésnek pedig pénzügyi beszámolót terjeszt elő.

Az elnökséget a közgyűlés választja két évre. Az elnökség tagjai korlátlanul újraválaszthatók.

A közgyűlés visszahívja az elnökség tagjait, amennyiben azok:

1. a) nem teljesítik tisztségviselői kötelezettségeiket,
2. b) méltatlannak bizonyulnak a tisztségre,
3. c) a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja őket.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal. A meghívást írásban közli az elnökség tagjaival. A meghívó tartalmazza az ülés napirendjét is.

 

3.2.1. § Az elnökség feladatai

Az elnökség feladatkörébe tartozik

1. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a ti f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
6. g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8. i) a tagság nyilvántartása;
9. j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10. k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11. l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
12. m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnök köteles legalább negyedévente elnökségi ülést összehívni, az általa szükségesnek tartott napirendi pontok megtárgyalására. Ezeken bármely elnökségi tag meghívására és szavazati jog nélkül, meghívott személyek is részt vehetnek. Az elnökség az elnöktől és alelnöktől függetlenül is összeülhet, ha ezt az elnökség három tagja kéri, és erről az elnököt és alelnököt is értesítik. Az elnök –akadályoztatása esetén az alelnök- jelenléte azonban minden esetben szükséges.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez és érvényes döntéshez legalább három szavazat szükséges. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az esetleg meghívott személyek az ülés munkálataiban szavazati jog nélkül vesznek részt.    Az elnökségi ülésen készült jegyzőkönyvre és egyéb okiratokra a közgyűlésen készült okiratokra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az elnökség köteles a közgyűlés előtt tevékenységéről, határozatairól, nyilatkozatairól és állásfoglalásairól beszámolni és elszámolni. Az elnökségi ülés nyilvános, a nyilvánosság csak személyhez fűződő jogok vagy titokvédelmi szabály sérelme esetére zárható ki. Az elnökségi ülés határozatait egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökségi ülésről az elnökség köteles jegyzőkönyvet készíteni, melynek tartalmaznia kell az ülésen hozott határozatot, a döntést támogatók és ellenzők számának meghatározása mellett.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

3.2.2. § Az elnök

Az elnököt a közgyűlés választja meg, az elnökség többi tagjával együtt két évre. Mandátumának lejárta előtt az elnökség 2/3-a, vagy a tagok 1/3-a által írásban erre vonatkozó napirendi pont feltüntetésével összehívott (rendkívüli) közgyűlés visszahívhatja. A közgyűlés a visszahívásról 2/3-os szótöbbséggel dönt.

Az elnök feladatai:

• Kezdeményező szereppel bír minden, az elnökség feladatainál említett kérdésben.
• Biztosítja a kapcsolattartást az elnökség tagjai között, valamint a tagság felé.
• Nyilvántartást vezet a tagságról, fogadja a belépő új tagokat.
• Állandó megbízottként képviseli az EMTE-t az EKOSZ gyűlésein, rendezvényein.
• Jogosult a szervezet, ill. az elnökség nevében állásfoglalásokat, nyilatkozatokat kiadni, erről az elnökséget, ill. a tagságot értesíti.
• Aláírási és kiadmányozási joga van.
• Kezeli és utalványozza a szervezet pénzalapját, a közgyűlés által megválasztott pénztáros segítségével.
• Létrehozza és megőrzi a szervezet dokumentációját, felel érte.
• Összehívja a közgyűlést és az elnökségi üléseket, jelen alapszabályban meghatározott módon és gyakorisággal.

A saját és az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek évente beszámol és ismerteti az elkészült közhasznúsági mellékletet.

Az alelnök segíti az elnököt fent felsorolt feladatainak végrehajtásában, akadályoztatása esetén vele azonos jogkörrel és felelőséggel bír.

 

3.2.3. § A felügyelő és etikai bizottság

 

A bizottság háromtagú. Tagjait a közgyűlés választja meg két évre, egyszerű többséggel, az elnökséggel egyidőben. Elnököt maguk közül választanak. Feladata az egyesület adminisztrációs és gazdasági tevékenységének ellenőrzése. Az elnökség ill. az elnök e célból köteles a vonatkozó adatokat, dokumentumokat, döntéseket a felügyelő és etikai bizottság rendelkezésére bocsátani.

Az elnökség tagjaitól és a pénztárostól jelentést, illetve felvilágosítást kérhet, az egyesület okirataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A bizottság elnöke és tagjai az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

A bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet, az egyesület elnökségét tájékoztatni, és az elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

– az egyesület működése során olyan jogszabály-sértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, melynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

– a vezető tisztségviselők felelősségét megállapító tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézkedésre jogosult szervet az ellenőrző bizottság is összehívhatja. Ha az erre jogosult szerv a törvényesség helyreállítása érdekében nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ellenőrző bizottság haladéktalanul köteles a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.

 

A közgyűlés visszahívja a felügyelő és etikai bizottság tagjait, amennyiben azok:

1. a) nem teljesítik tisztségviselői kötelezettségeiket,
2. b) méltatlannak bizonyulnak a tisztségre,
3. c) a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja őket.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

3.2.4. § Nyilvántartások vezetése, a határozatok közlése, iratokba betekintés és nyilvánosság

 

A, Az elnök köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A nyilvántartást az egyesület székhelyén kell vezetni és őrizni.

B, A közgyűlés és az elnökség döntéseit az elnöknek az érintettekkel 15 napon belül postai úton, vagy – amennyiben ennek feltételei adottak – elektronikus levélben kell közölni, a döntéseket ugyancsak 15 napon belül az egyesület honlapján közzé kell tenni.

C, A szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintés módja: Az elnöktől kell kérni, aki azt 15 napon belül köteles teljesíteni, az egyesület székhelyén.

D, Az egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága: Az egyesület honlapja.

 

 

4.§ A EMTE gazdasági tevékenysége

 

Az EMTE a jelen Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik úgy, hogy vállalkozási tevékenységet csak kivételesen, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytat oly módon, hogy a közhasznúsági célokat nem veszélyezteti ezzel. gazdasági-vállalkozási tevékenysége kizárólagosan másodlagos jellegű. Az EMTE gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre fordítja. Az EMTE tartozásaiért saját vagyonával felel, tagok saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

Ezen tevékenységek különösen, de nem kizárólagosan a könyvkiadás és egyéb szakmai és egyesületi kiadványok kiadása, utazásszervezés, rendezvényszervezés, szakmai, tanulmányi és sportversenyek szervezése és lebonyolítása, szakvélemények készítése, szakmai tanácsadás, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, amelyek során a mindenkor hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően köteles bizonylatot kiállítani és szerződéseket kötni. E körben az EMTE csak olyan módon vehet fel hitelt, kölcsönt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

A EMTE működéséhez szükséges anyagi háttér biztosításáról az elnökségnek kell gondoskodnia, évente kidolgozott, és a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján, az alábbi források igénybe vételével:

 

1. költségvetési támogatás
2. pályázatokból nyert összegek
3. természetes és jogi személyek támogatásai, adományai
4. az SZJA  1%-ból elnyert támogatás
5. kamat bevételek
6. lap előfizetések, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel

Az EMTE éves árbevétele az 5.000.000 Ft-ot nem éri el.

 

Kiadások:

1. a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
2. b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3. c) a működési költségek (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
4. d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

Az EMTE mind a bevételeit, mind a kiadásait a fentiek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az EMTE kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, magyar nyelven, forintban. Az EMTE fentiek szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

 

Az EMTE a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az EMTE elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

4.1.§ Az adománygyűjtés szabályai

 

Az EMTE javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az EMTE nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, és csak az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az EMTE részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

4.2. § A gazdálkodásra vonatkozó különös rendelkezések:

 

Az EMTE gazdálkodására egyebekben különösen a Civil Tv., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A gazdálkodásról a nyilvánosságot évente megfelelően, így különösen a honlapján történő megjelentetéssel tájékoztatni kell. Az EMTE működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával – mint mérlegforduló nappal – a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az EMTE esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31. A beszámoló formáját az EMTE által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

 

A beszámoló tartalmazza:

 

1. a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
2. b) az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),
3. c) kettős könyvvitel okán a kiegészítő mellékletet. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az EMTE beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, e tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználásáról szóló beszámolót, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a meghatározott célokra kapott juttatások kimutatását, a költségvetési szervtől elkülönített állami pénzalapból, települési önkormányzattól kapott támogatást, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

Az EMTE köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az EMTE a közhasznúsága érdekében állami, közigazgatási, költségvetési szervvel közszolgáltatási szerződést köt. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

 

Az EMTE a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

 

5. § Az EMTE lapja

 

Az EMTE lapjának neve: Átalvető, amelyet 1991-ben alapított. 1994. decemberétől az EKOSZ elnökségének döntése értelmében egyben az EKOSZ lapja is. A lapot kiadja: az EKOSZ és az EMTE elnöksége. A lap bejegyzési kódszáma: ISNN- 1416-4698.A lap szellemisége, politikai irányultsága meg kell feleljen az EKOSZ jelen alapszabályában rögzített általános céljainak, törekvéseinek. A lap kiadásának anyagi forrásai: az előfizetések, az előfizetők támogatásai, a pályázatokon nyert összegek és az SZJA 1%-os felajánlásai. Utóbbi két forrásból származó összegek a lap főszerkesztőjének és az EMTE elnökének megegyezése alapján kerülnek megosztásra.

A lap főszerkesztőjét az EKOSZ 2/3-os szótöbbséggel az EMTE javaslata alapján határozatlan időre nevezi ki. Tisztéből bármelyik az EKOSZ 2/3-os szótöbbséggel felmentheti. Ez esetben, az új főszerkesztő kinevezésére a fenti szabályok érvényesek. Amennyiben az új főszerkesztő nem EMTE-tag, az EMTE –az alapító jogán- igényt tart arra, hogy a főszerkesztő köteles az EMTÉ- be belépni kinevezését követő 3 napon belül.

A szerkesztőség tagjait a főszerkesztő nevezi ki vagy köt eseti megbízást, egyszemélyes vezetőként az esetleges sajtó-helyreigazítási perben és egyéb szerzői joggal kapcsolatos jogvitában felelősséggel tartozik a szerkesztőség tagjainak munkájáért, nyilatkozataiért.

Az Átalvető könyvelése, pénzügyeinek kezelése céljából az EKOSZ pénztárosának, valamint elnökségének tartozik éves elszámolással. Az Átalvető pénzügyeinek kezelésére nem tart külön számlát fenn a szerkesztőség.

 

A jelen Alapszabályban nem meghatározott kérdésekben Magyarország Alaptörvényét, a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvet, a Civil Törvényt, illetve a fentebb megnevezett jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

Az EMTE jelen okirat módosításával kapcsolatos bírósági képviselettel a Dr. Bencsik Lajos ügyvédet (7030 Paks, Dózsa György u. 21 sz.) bízza meg.

 

Jelen alapszabály módosítást az EMTE 2016.05.30 napján tartott közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta.

 

 

 

 

 

Paks, 2016.05.30

 

…………………………………

 

Bándi Imre
az EMTE képviseletre jogosult elnöke

 

 

………………………………                              ……………………………

 

hitelesítő                                                             hitelesítő

 

 

ZÁRADÉK

Ellenjegyeztem Pakson, 2016. 05.30  napján.

 

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat, az egyesület Alapszabálya egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2016.05.30 napján megtartott közgyűlésen meghozott határozattal elfogadott módosítások – amelyek dőlt betűvel írottak – alapján hatályos tartalomnak:

1. d Bencsik Lajos

ügyvéd

7030 Paks, Dózsa Gy. u 21.